"Down by the salley gardens my love and I did meet;
In a field by the river my love and I did stand,
And on my leaning shoulder she laid her snow-white hand.
She bid me take life easy, as the grass grows on the weirs;
But I was young and foolish, and now am full of tears."
"Lent a fűzes kerteknél vártam kedvesem;
Hófehér kicsi lába suhant át a fűzesen.
Vedd könnyen a szerelmet, intett, ahogy fán hajt a levél;
Ifjú lévén, s bolond is, ellenkeztem vele én.
Folyóparton, egy réten állva vele,
Hajló vállamhoz ért hófehér keze.
Vedd könnyen az életet, intett, ahogy a parti fű fakad;
Ifjú voltam, bolond is, s most a könny fojtogat."